A jogszabály így rendelkezik
Az adásvétel során az eladónak vagy a bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek.
Itt nézheti meg az eredeti jogszabályt ».
Nem kell tanúsítást végezni
- ha résztulajdonnal rendelkező tulajdonos vásárol további tulajdonrészt;
- használatbavételi engedélyezést megelőző eladás esetén;
- 50 m²-nél kisebb, különálló épületre;
- évente 4 hónapnál rövidebb használatú épületre;
- legfeljebb 2 évi használatra szánt (ideiglenes) épületre;
- vallási épületre;
- ipari funkciójú épületek bizonyos fajtáira;
- a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre
Hogyan ellenőrizhetem a tanúsítvány hitelességét?
Az e-építés adatbázisában
Az összefoglaló lapon lévő azonosító sorszám (HET – Hiteles Energetikai Tanúsítvány – kód) alapján a tanúsítványt megkereshetjük az e-építés adatbázisában. Itt megtaláljuk az ingatlan adatait, energetikai besorolását, a tanúsító nevét, címét, jogosultsági számát. Ezek az adatok nyilvánosak, bárki megtekintheti őket. Az előlapon található egy QR kód is, amelyet okostelefonnal beolvasva egyből elérhetjük a digitális példányt.
Kik készíthetnek tanúsítványt?
Tanúsítói jogosultsággal rendelkező mérnökök
Tanúsítói jogosultsággal rendelkező magánszemélyek, akik rendelkeznek a szakmagyakorlásról szóló 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti szakirányú mérnök végzettséggel, és megfelelő szakmai tapasztalattal. A tanúsítást mindig egy konkrét magánszemély végzi - aki ugyan állhat egy vállalkozás alkalmazásában -, de a felelősség őhozzá és nem a szervezethez kötődik. Hasznos gyűjtőoldal a témában: http://energetikaitanusitvany.slink.hu/.
Ajánlott korszerűsítések a tanúsítványban
A javaslati rész tartalma
Minden tanúsítványnak rendelkeznie kell egy javaslati fejezettel, amiben az adott ingatlanra alkalmazható fejlesztő beruházásokat soroljuk fel. Tapasztalt tanúsítókként már sok száz lakást láttunk, így azonnal meg tudjuk mondani, hogy melyek azok a beruházások, amelyekkel a legegyszerűbben mérsékelhető az energiafelhasználás. A kalkulációk után ezeket a lehetőségeket egészen pontosan tudjuk mérlegelni, mivel láthatóvá válik, hogy melyek a jobb-rosszabb épületszerkezetek, és ezek a hőveszteség mekkora hányadát okozzák. Természetesen a megfogalmazott javaslatok semmilyen kötelezettséget nem rónak a tulajdonosra.
Hőszigetelés és penészedés
Gyakran feltett kérdés - Mitől alakult ki penészedés a lakásomban?
Gyakran felmerülő probléma és az épület-korszerűsítések egyik kellemetlen velejárója lehet a penészesedés. Szerencsére elkerülése viszonylag egyszerű, néhány alapelvvel kell csupán tisztában lennünk!
A penészgomba ott jelenik meg, ahol a fal nedvesedik a lecsapódó párától. Ahol penészedés van, ott tehát mindig van páralecsapódás is, ha sikerül elkerülnünk a pára-kondenzációt, akkor sikerül elkerülnünk a penészedést is.
A levegő páratartalmának kondenzációja mindig valamilyen hideg felületen történik, így általában a szoba sarkában, vagy az ablakok környékén. Az hogy van-e kondenzáció, két tényezőtől függ: a fal hőmérsékletétől és a belső levegő páratartalmától. Az alacsony falhőmérséklet - magas páratartalom kombinációt kell elkerülnünk. Régi építésű lakóházakban általában nincs penészedés, mert az ablakok légzárósága rossz, és nem tud kialakulni magas páratartalom. Ha azonban kicseréltük a nyílászárókat, a használatból származó nedvesség eltávozása már nem történik spontán módon, így a rossz hőszigetelésű falakon megjelenik a nedvesség. Ebben a szituációban, amit tehetünk, hogy kerüljük a páraképzést (pl. a ruhák szárítását a szobában), gyakran szellőztetünk, de a legjobb megoldás, ha résszellőzőt építtetünk az ablakba, így tudjuk a magas páratartalom kialakulását megakadályozni.
A másik megoldás, ha leszigeteljük a külső falakat és födémeket. Sok esetben a födém felső oldali (padlás felőli) hőszigetelése is emeli annyival a falsarok hőmérsékletét, hogy ne jelenjen meg kondenzvíz.
Mikor nincs tehát penészedés? Rossz ablakok – rossz falak kombinációjakor (pl. panellakások) vagy jó ablakok – jól hőszigetelt szerkezetek alkalmazásakor. A tévhittel ellentétben a külső oldali polisztirol hőszigetelés alkalmazása nem növeli a penészedés esélyét, hanem éppen ellenkezőleg: csökkenti azt, hiszen a szerkezetek belső felületi hőmérsékletét növeli.
